A rendi hitelrendszerek felbomlása és újjászületése = The Dissolution and Rebirth of the Credit Systems in the Society of Orders

Mivel a rendi korszak hitelrendszerei lokálisak, nem vállalkoztunk országos áttekintésre. Három terepen (Szabolcs, Pest, Zala) törekedtünk feltárni a 19. század folyamatait. A kutatás eredményeit az AETAS 2010. 2. számában, a „Régi hitelrendszerek” című blokkban tettük közzé. Az egyik alapforrást az ún. intabulációs könyvek jelentették, amelyek révén a folyamatokat az 1850-es évekig lehet nyomon kísérni (Somorjai Szabolcs Pest-megye, Bácskai Vera Buda és Pest, Kövér György a Szabolcs-megyei Kállay-család betáblázásait elemezte). A század második felét Kiss Zsuzsanna a Zala-megyei nemesi pénztár adósain, Eőry Gabriella pedig négy fővárosi kaszinóépítkezés példáján vizsgálta. A statisztikákban meg nem ragadható mindennapi hitelezési gyakorlatot Kövér György Kállay Béni, Balogh János Mátyás pedig egy altiszt naplói alapján rekonstruálta. Kutatásunk személyi bázisa az ELTE Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Programjára épült. Kiss Zsuzsanna szülési szabadsága idején átmeneti helyettesítését így megoldhattuk, s a résztvevők körének kiszélesítésével gazdagodtak a kutatási eredmények. A korábbi összképnél a modern hitelrendszerhez vezető átmenetről mind strukturálisan, mind a szereplőket illetően sokszínűbb és életszerűbb leírás áll ma rendelkezésre. | Since the credit systems of the society of orders were local, we planned to unfold the typical long durée processes of the 19th century at three research spots (in the county of Szabolcs; Zala; and Pest). The results of our research were published in the periodical AETAS (2010/2) under the title: „Old Credit Systems”). One of the basic sources were the so called intabulation (mortgage) records, which allow us to follow the processes up to the 1850’s (Szabolcs Somorjai analyzed the intabulation books of the county of Pest, Vera Bácskai used the ones of Buda and Pest, György Kövér examined the intabulations of Szabolcs county and that of the Kállay-family). As for the second half of the 19th century: Zsuzsanna Kiss researched the debtors of the Noble County Cassa of Zala, while Gabriella Eőry studied four examples of erecting municipal casinos. Credit transactions of everyday lives that are not embraced in official statistics were demonstrated on the example of Béni Kállay (by György Kövér), and on the basis of a clerk’s diaries by János Mátyás Balogh. Our research was based on the members of the ELTE Social- and Economic History Doctoral Programme. While being on maternity leave Zsuzsanna Kiss was temporarily substituted, that – by the widening the circle of contributing researchers – resulted in the enrichment of our project’s outcomes

A középfokú oktatás diákságának társadalmi összetétele a 19. század első felében: a pozsonyi és kassai tankerület diákjai. (Az iskolázottság-kultúra-műveltség szerepe a városfejlődésben a 19. század első felében) = The social composition of students of secondary education in the first half of the 19-th. century

Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a 19. század első felének Magyarországán a városi lakosság, illetve annak különböző csoportjai milyen mértékben éltek a közép- és felsőfokú iskolázás lehetőségével, és hogyan alakult a városok kulturális vonzásának rádiusza a tanulók származáshelyi összetétele alapján. Ezek megválaszolásához hoztuk létre számítógépes adatbázisainkat, amelyek az egykori pozsonyi és kassai tankerület felsőbb, azaz közép- és felsőfokú iskoláinak anyakönyvi adatait tartalmazzák, három mintavételi időpontban. Az adatbázis közel 24.000 diák adatait tartalmazza. Az adatbázisok révén részletesen elemeztük a két tankerület iskoláinak diáklétszáma alakulását, osztályonkénti megoszlását, felekezeti arányaikat, lakóhelyi-területi származásukat, illetve a szülők társadalmi helyzetét. A két tankerület diákságának társadalmi összetétele, száma, illetve az iskolai osztályokban való eloszlása alapján az iskoláztatás szempontjából mutatkozó területi, regionális különbségekre, az egyes városok között jelentkező eltérésekre is sikerült rámutatnunk. | Our research concentrated on the various ways city dwellers belonging to different social strata used secondary and higher education in the first half of the 19-th century in Hungary. The first step was to define the role of cultural attraction Hungarian towns of the era played, basically by identifying students places of origin. We created a database of the original school registers which contained data of students attending secondary and higher education in the Pozsony and Kassa school districts. Our sample, nearly 24 000 students altogether, was taken from three decades in the first half of the 19-th century. With the help of our database we examined the changes in the number of students in the different classes of the schools in the two districts, together with their confessional composition, social background and place of origin. The changing number, social composition and 'class structure' of students made it possible to outline basic diffrerences among towns and regions as school towns and places of origin